Valóban feloldhatók-e már akár márciustól kezdve a magyarországi járványügyi korlátozások, vagy érdemes óvatosabbnak lenni és várni kell még legalább április elejéig? Miket kell és miket fog mérlegelni a politika a járványügyi szempontok mellett? Miért nem jött újabb gazdasági mentőcsomag a korlátozásoktól leginkább sínylődő ágazatok számára a 10 millió forintos hitellehetőségen túl és mi ennek az üzenete a gazdasági szereplők számára?
W alakú gazdasági kilábalás, az új makropálya miatt alapvetően átíródó 2021-es költségvetés, tíz évnyi adósságcsökkentési munka eltűnése, reális makrogazdasági előrejelzések a kormány részéről, magabiztos finanszírozás jövőre is - többek között ezekről beszélgettünk legújabb makrogazdasági podcastunkban Virovácz Péterrel, az ING Bank senior közgazdászával és Weinhardt Attilával, a Portfolio senior elemzőjével, akiket a legutóbbi hazai államháztartási fejlemények és kilátások miatt hívtunk fel.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Bármilyen lépések kombinációja elképzelhető a Brexit-megállapodás brit alsóházban várható ma esti elutasítása után és éppen ez az, ami tág teret ad az értelmezésnek, így a piaci mozgásoknak is. A Brexit abszurditása a 2016 nyári népszavazás óta szinte folyamatos, amit az is igazol, hogy az anno bent maradás mellett kampányoló Theresa May kormányfő hétfőn már taktikai okok miatt arról beszélt: a mai szavazási kudarc esetén már nagyobb lesz az esély az EU-ban maradásra, mint a megállapodás nélküli kizuhanásra, noha neki éppen a brit kilépést kellene lemenedzselnie. Egy dolog biztos: a kereskedők paradicsoma lehet az ilyen, nagy volatilitással jellemezhető időszak, miközben a hosszabb távra tervező befektetőknek ez inkább a rémálom-kategória.
Alapvetően a feltörekvő piacokat érintő kockázati prémium sokk magyarázza azt, hogy az euró árfolyama és a pénzpiaci hozamok is ingadozóvá váltak, illetve emelkedtek. Az, hogy most már a bankközi piac egészen rövid lejáratain is emelkednek kamatok, elsősorban a sztorira rárepülő spekulánsok tevékenységének az eredménye. A Monetáris Tanács, amely éppen ma ül össze dönteni a kamatokról, egyelőre kivárhat, hogy megnyugszik-e a piac. Ám ha a történet nem csak a volatilitás emelkedéséről szól, hanem tartósan magasabb kockázatúvá sorolják a Magyarországot is magába foglaló feltörekvő piaci csoportot, akkor az MNB-nek is bele kell törődnie, hogy a monetáris politikája csak viszonylagosan lesz laza, valójában azért valamelyest szigorodni fog.
"2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!" - jelentettük a múlt héten az örömhírt, hogy aztán két napra rá máris óvatosságra intsük az olvasókat: "Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket". Nem ment el az eszünk, sőt, sajnos azt kell jósolnunk, hogy 2018-ban még nagyon sokszor fogunk hasonlóan ellentmondásos beszámolókat közreadni. Mi ez a zűrzavar?
A Fed döntéshozói sosem fogják bevallani a nyilvánosság előtt, hogy nem a buborékokkal van a baj, hanem azzal, ha kidurrannak - pedig már jó ideje nyomasztják őket a végrehajtott hatalmas pénznyomtatás potenciális következményei. Többek között ezekről a kulisszatitkokról is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Thomas Sargent, aki 2011-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az eszközárbuborékok terén végzett munkásságáért. A New York-i Egyetem professzora méltatta az Európai Unió hatalmas jelentőségét az európai béke megteremtésében, a híres tudósokra tekintettel pedig "a világ csúcsának" nevezte Magyarországot, illetve a térség országait. A bitcoint és társait buboréknak tartja, de egyúttal a jelenség mögötti okot is megvilágította a beszélgetés során. Ma jelentik be a 2017-es közgazdasági Nobel-díj nyertesét, így a mára időzített interjúval is tisztelgünk a hat évvel ezelőtti díjazott előtt.
Úgy tűnik, hogy a német kormány májusi, "felforgató" jellegű anyaga után a most szerdán megjelenő brüsszeli vitaindítóba is beleírják azt a felvetést, hogy 2020 után politikai feltételekhez kössék az uniós támogatások kifizetését. Ez a brüsszeli írásos felvetés elsőre látszólag igencsak ijesztő Magyarországnak és Lengyelországnak, de ez még nem számít hivatalos javaslatnak és egyébként is számos akadálya van ennek az "árukapcsolásnak", ha nem nyúlnak hozzá az EU alapszerződéséhez. Márpedig a múlt pénteki Merkel-Macron tájékoztató nem ebbe az irányba mutatott. Sokkal inkább esélyes, hogy mindez csak a brüsszeli tárgyalási stratégia része: magasra srófolják a tétet és végül új elemként a tagállamoknak "előírt" reformlépések végrehajtásához fogják majd kötni az EU-pénzek kifizethetőségét, amit a 700 fős konferencia közönség jelentős része támogatna is. Eközben elég egyértelmű, hogy az eurózóna jelentősen mélyíteni készül az integrációt és ennek jeleként saját, különálló uniós költségvetés is felállhat, akár saját kincstárral együtt. Az alábbi információkat megerősítette beszédében az EU költségvetési biztosa is, erről külön cikket írtunk:
Két durva módszerrel akarja korlátozni a kormány azokat az uniós pályázati nyerteseket, akik rögtön megkapják az 50 százalékos előleget: előre leíratja velük, hogy mikor és mire használhatják a pénzt, ha pedig valaki például a trükkös pénzfelhasználás miatt nem tudja befejezni a projektjét, törlik az adószámát - ez derül ki a 272/2014-es kormányrendelet minap napvilágot látott módosításából. Bár nem biztos, hogy ezek a módszerek valóban megelőzik a visszaéléseket, mindenesetre látszik, hogy ha már ragaszkodik a kormány a kifizetési számokat pörgető magas előleghez, akkor kemény szankciókat is társít a gyorsan folyósított pénzek mellé. Az uniós támogatások felhasználását rögzítő fontos jogszabály rengeteg helyen módosult, az alábbiakban csak a legfontosabb területeket foglaljuk össze, témákba rendezve.
Még a minap közzétett, 965 milliárd forintnyi keretösszeget mutató éves pályázati menetrendnél is több forrás megjelenésével kalkulálhatnak idén a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok. A Portfolio információi szerint ugyanis a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Éves Fejlesztési Kerete még nem vette figyelembe, hogy megjelent a 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozat, amelynek melléklete a regionális fejlesztések esetében 276 milliárd forint kifizetését határozza meg célként 2016. végéig. Ez azt jelenti, hogy a kiírásra kerülő 965 milliárd forintból 276 milliárd forintot mindenképp szükséges kifizetni a jogosultaknak. Mindennek lényege tehát az, hogy itt a lehetőség az egyes önkormányzatoknak, hogy még több forrásigényt jelezzenek az illetékes minisztérium felé, amely ezen megnövekvő forrásigényre bizonyára rugalmasan reagál majd.
Összesen 1110 milliárd forintot tesz ki a 10 legnagyobb olyan magyarországi közlekedés-fejlesztési beruházás megítélt támogatása, amely 2007-2013-as uniós források segítségével valósult meg - derül ki a Portfolio újabb összeállításából. Adatbázisunk szerint az előző uniós ciklus legnagyobb beruházása a négyes metró volt 261 milliárdos megítélt, de csak 215 milliárd forintos kifizetett összeg mellett, amelyet a Szajol-Püspökladány, illetve a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalak fejlesztése követte a Közlekedésfejlesztési Operatív Programon (KÖZOP) belül.
A magyar kormány által 2015-re hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1553 milliárd forinttal és 210 pályázat megjelentetésével maradt el az intézményrendszer a 2014-2020-as uniós ciklus terhére - derül ki a Portfolio év elején frissített pályázati adatbázisából. Jól látszott tehát a tavalyi év során, hogy a fókusz még erőteljesebben a 2007-2013-as ciklus pénzkifizetésére irányult, és az új periódusbeli csúszások ezzel is összefüggtek. Az összképet persze jelentősen javítja, hogy egyrészt még december elején 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy, 2014-2020-as időszakbeli közlekedési pályázatokat a kormány, másrészt az év utolsó hetében több százmilliárdnyi pályázat ömlött a piacra. Utóbbi nem feltétlenül javítja azoknak az éves pályázati menetrendeknek a hitelességét, amelyeket egyébként kifejezetten jó kezdeményezésnek tartunk. Mindenesetre 2015 végéig számításaink szerint már 3358 milliárdnyi EU-pályázat nyílt meg, ami a teljes, 7 évre szóló keretnek a 40%-át jelenti. Másfél év van tehát még arra, hogy a fennmaradó rész is megjelenjen, ami így óriási pályázati dömpinget vetít előre.
A magyar kormány által idénre hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1880 milliárd forinttal tért az intézményrendszer - derül ki a Portfolio ma frissített nagy összegzéséből. Érthető tehát, ha a pályázatra készülők közül sokan úgy érezték: hiába várakoztak. Az összképet persze nagyban javítja, hogy december elején egyetlen nap alatt 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy útépítési pályázatokat a kormány. Sőt, az év végi nagy hajrá jegyében csupán ma mintegy 200 milliárdnyi pályázati keretösszeg jelent meg. Ha viszont az idei tényeket Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének tavaszi bejelentéséhez viszonyítjuk, akkor erőteljes túlteljesítést látunk, ugyanis bő 300 milliárddal több, 3032 milliárdnyi uniós pályázat jelent meg 2015-ben. Így most év végén elmondhatjuk, hogy már a 7 évre járó teljes uniós keretösszegnek a 40%-át meghirdette a kormány.
Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió is. A Magyar Postánál létszámleépítés nem cél, mert bár a hatékonyságon lehet javítani a Posta és a takarékszövetkezeti hálózat integrációjával is, de a közműszolgáltatások postai megtámogatása egyúttal plusz feladatokat is jelent.
Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.
Újabb felminősítés jöhet, ha növekedés- és befektetőbarát intézkedéseket visz véghez Magyarország - jelentette ki a Standard & Poor's Közép- és Kelet-Európáért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Marcin Petrykowski szerint a magyar teljesítmény össze sem vethető a lengyellel, de még a románok is bizonyos szempontból jobb helyzetben vannak nálunk. A befektetői érdeklődés ma nem olyan irántunk, mint régen volt, ezért bőven lenne min dolgoznia a magyar döntéshozóknak. Remélik, hogy az állami beavatkozás mértéke visszaszorul nálunk, míg a brókerbotrányból potenciálisan következő költségeket nem tartják különösebben nagynak, a hosszútávú következményeket pedig előzetesen nem kommentálják. Ugyanígy nem ítélik meg előre annak a következményét sem, hogy esetleg a jövőben a Jobbik kerülhet hatalomra, amely újratárgyaltatná az egész magyar államadósságot. Az alábbi interjúból részletesen kiderül, hogy miként lát minket az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az Izraelt ért rakétatámadás után.
Az otthoni online feladatokból is ngyobb részt vállalnak.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
Tejesültek a célok?
Mit mutat a második negyedéves GDP-adat?
